Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


mars utazás

2010.07.09

.. A múlt A második világháború után, hatalmas verseny alakult ki az űrutazás megvalósítása érdekében. Ez elsősorban a két nagyhatalom versengése volt, de ez a versengés hatalmas fejlődést hozott. A mai tudósok állítják, hogy ha az akkori lendület máig folytatódott volna, akkor már a Marson járt volna az ember. Ami megvalósult az a Naprendszer bolygóinak feltérképezése, illetve az üstökösök tanulmányozása. Itt hatalmas sikerek születtek. Jelen A jelen nem túl rózsás. A Szovjetunió széthullása után az űrkutatásra szánt összeg a tizedére esett vissza, a tudósok nagy részét szélnek eresztették. Az utód Oroszország, mely ugyan foglalkozik űrkutatással, de nem a régi verseny hevében. Amerikában a NASA költségvetését is rendesen nyirbálják, úgy tűnik a cél, hogy minél kevesebb pénzből kihozzanak valamit. Az űrrepülőgép flotta több mint 20 éves. Egy új flotta elkészítése még évekbe telik. Jelenleg még a régi, felújított flotta fog repülni, 10-15 repülést terveznek és valamikor 2010-2014 körül indulna az új generációs űrrepülőgépek forgalma, ha addig elkészülnek a fejlesztések, kísérletek és természetesen az anyagi erőforrásokat nem viszi el egy-két földi háború. Létrejött az EU űrhivatala is, szintén nem túl nagy költségvetéssel és rövid múltja miatt kis tapasztalattal. Jövő Az űrutazás mindig a legközelebbi bolygóra tett látogatással kezdődik. Mivel a Hold igazából már nem tét, ezért a Mars jöhet számításba. Egy Marsa vezető út időtartama 1-2 év, a két bolygó helyzetéből adódóan. Ehhez akkora tömegű élelmiszer, üzemanyag és olyan nagy űrrepülő szükséges, mely súlyt a földi gravitáció erőssége miatt nem lehet a földről felemelni. Ezért keresni kell egy kisebb gravitációs indulási helyet. Ez lehet egy űrállomás, vagy a Hold. Érdemes tanulmányozni a régi sumer leírásokat, mert a jövőnk az űrutazás terén, már le van írva. Az űrutásnak akkor lesz jövője, ha a piac láthatatlan keze úgy érzi, hogy jó üzlet lehet belőle. . Utazás a Marsra Egy ilyen utazás legalább egy évet tartana a mai technikával. A hajtóművek fejlesztése ugyan folyik, de lényegesen nagyobb sebességek elérése érdekében teljesen új alapon működő hajtóművek szükségesek. Másik nagy probléma az emberből fakad. A súlytalanságban mindenféle szervi változásokon megy keresztül, ennek csökkentése érdekében napi több órás fizikai edzés szükséges. Emellett ott van még a pszichikai megterhelés, a bezártság és egymásrautaltság miatt. Bár voltak már űrhajósok akár egy évig is az űrben, de nagyon nehezen bírták, és legtöbbjük pszichiátriai kezelésre szorult ebből kifolyólag, volt akit maradandó károsodás ért. . Marsbázis A Marsra nem csak el kell jutni, hanem ott is kell maradni egy ideig. Erre a feladatra készülnek már a tudósok, a tervezőasztal mellett. A sumer időkben a földreszállt űrhajósok (istenek) számára már megoldott kérdés volt az utazás a Marsra.Sajnos a bolygón jelenleg jégkorszak zajlik és fagypont alatti a hőmérséklet, azonban sok a víz, oxigén is van csak nem szabad, belélegezhető formában. A vizet a jégből elő lehet állítani, a légkör széndioxidjából ki lehet vonni az oxigént, a maradék szénmonoxid pedig jó lesz hajtóanyagnak a rakétákhoz. A felszín sok vasat tartalmaz oxidált formában, ebből is lehet oxigént nyerni. A talaj bár erősen sós, de ezt ki lehet mosni és zárt üvegházakban növényeket lehet termeszteni. Amennyiben vége a jégkorszaknak, úgy fagypont feletti lesz a hőmérséklet, vízzel a felszínen, itt nem jelent gondot a növénytermesztés. Természetesen mindez csak papíron létezik, és elméletileg működik, a valóságban még senki nem próbálta.                                                                                                    

                                                                                   

                                                                             
A legutóbbi idők kutatásai elsősorban a Marsra összpontosulnak. Egyre több jel utal arra, hogy valaha létezett élet a Marson. A Mars jégsapkái alatt valószínűsíthető a víz jelenléte, mely alapján akár az élet kialakulásában játszott szerepére is gondolhatunk. De helyüket minden körülmények között megálló bizonyítékokkal még nem rendelkezünk. A marsi élet keresésére indított űrszondák közül a legfontosabbak a Viking-program és a Beagle-2. A két Viking nem tudott egyértelmű bizonyítékokat szerezni, pontosabban nem voltak alkamasak a műszerek az élet kimutatására, a Beagle-2 pedig valószínűleg a Mars talajába csapódott, mivel semmilyen információt nem tudott küldeni, megszakadt vele a kapcsolat. Az Antarktiszon talált, valószínűsíthetően marsi eredetű ALH84001 meteorit vizsgálata során nem földi eredetű mikrofosszíliákat találtak, melyek, bár túl kicsik ahhoz, hogy baktériumok maradványai legyenek, elképzelhető, hogy nem ismert élőlények (a feltételezett nanobaktériumok) maradványai, de a bizonyítékok körül folyó vitának még nincs vége, valószínűleg csak helyszíni bizonyítékból jelenthetünk ki bármit is. 2004-ben földi távcsövekkel és a Mars Express űrszondával is metánt fedeztek fel a marsi légkörben, ahol ennek a vegyületnek rendkívül kicsi a felezési ideje, azaz hamar bomlik. Emiatt gondolják, hogy lennie kell egy forrásának, mint például egy aktív vulkán, amit azonban még nem mutattak ki a Marson, ezért a tudósok forrásként felvetették a mikrobiális élet létezését.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.